Rekord alacsony kamatszinttel zárul az idei év és váratóan ez a közeljövőben nem fog megváltozni. Sok magyar megtakarító minderre úgy reagál, hogy pénzét egyáltalán nem köti le, inkább a párnacihában tartja. Hogy ez mennyire rossz gyakorlat, kiderül az alábbiakból, ahol elolvashatod, hogyan viselkednek a német megtakarítók a magyarnál is alacsonyabb kamatkörnyezetben.
A jegybanki alapkamat 1,35%-on zárja az évet, és nincs kilátásban, hogy a rekord alacsony kamatszint lényegesen emelkedne a közeljövőben. Bár az infláció szempontjából mindez indokolt, a magyar lakosságot mégis rossz irányba tereli. Az alacsony banki kamatok miatt ugyanis sokan nem veszik a fáradságot, hogy lekössék/befektessék pénzüket, így pedig jelentős kamatjövedelemtől esnek el.
Érdekelnek a befektetési alapok? Alábbi kalkulátorunkkal könnyen megtalálhatod a legjobbakat!
Ez az oka annak, hogy a magyar megtakarítások óriási részét, közel 15%-át a készpénz teszi ki. A készpénz pedig semmi hozamot nem termel, sőt, az infláció folyamatosan csökkenti is az értékét. Európa más, pénzügyi kultúra szempontjából fejlettebb országaiban egészen másként megy ez. Hogy mit tesznek ott, ahol a kamatszint a mienknél is lényegesen alacsonyabb, kiderül az alábbiakból!
Ahol még nálunk is alacsonyabbak a kamatok
Bár az 1,35%-os jegybanki kamat sem mondható egetverőnek, mégis jóval magasabb, mint az euróövezetben mért 0,05%-os szint. Ezekben az országokban mind az Európai Központi Bank által meghatározott irányadó kamatlábtól függenek a bankbetétek kamatai is. (Bár az összehasonlítás nem teljesen korrekt, hiszen az EKB és az MNB esetén más-más eszköz kamata adja az irányadó kamatot.)
Az euróövezetben az alacsony kamatszint miatt egy egész alacsony infláció is elegendő ahhoz, hogy a bankbetétek infláció alatti kamatokat realizáljanak, vagyis negatív reálhozamokkal kelljen számolni.
Hogy reagálnak erre a német megtakarítók?
Ha például a német megtakarítók is a magyarokhoz hasonlóan gondolkodnának, Németországban halomban kellene állnia a készpénznek. Ekkora kamatok mellett ugyanis még kevesebben vennék a fáradságot, hogy pénzüket lekössék.
A németek pénzügyi kultúrája azonban sokkal magasabb, mint honfitársainké. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a magyar, illetve a német megtakarítások összetételét szemléltető alábbi ábra.
Jól látható, hogy alacsony kamatok mellett is van élet. A német megtakarítások készpénzhányada ugyanis a magyarokénak negyed részét sem éri el, vagyis rekord alacsony kamatok mellett is inkább befektették azt valamibe. Akármilyen alacsony is volt a kamatszint, a német készpénzállomány a megtakarítások 3% körüli részét alkotta, bankbetétekben pedig a félretett pénz közel felét tartották.
Ha azonban csak az arányokat nézzük, az könnyen félrevezethet. Ne felejtsd el, hogy egy átlagos német közel ötször akkora megtakarítással rendelkezik, mint egy magyar. Egy német embernek így a vésztartalékként ajánlott 2-3 havi keresetnek megfelelő készpénzen felül sokkal több pénze van, amit bankban leköthet, vagy befektethet.
Ezzel szemben a magyar lakosság egy részének a fentiek alapján meghatározott vésztartalék fölött akkor sem tudna befektetni, ha akarna, hiszen nem lenne mit. Bővebben már írtunk erről a jelenségről az alábbi cikkben:
Tökutolsó lett Magyarország – Mindenki kezdjen el spórolni!
Hogy változtak a megtakarítások?
Kamatok csökkentésének következtében a kockázatmentesnek tekinthető bankbetétek és állampapírok kamatai lecsökkennek, ezért megtakarítók kénytelenek kockázatosabb eszközökbe fektetni, azok ugyanis még kecsegtetnek magasabb hozamokkal.
Nézzük, hogyan módosult a magyar és német megtakarítások összetétele a 2012 harmadik negyedévéhez képest, amikor is a magyar kamatok is elkezdtek csökkenni!
Németországban ugyan észrevehető a kamatcsökkentés hatása, de nagyságrendileg nem módosult a helyzet. Némiképp nőtt a kockázatosabb eszközök aránya, de ezek mellett némileg emelkedett a bankbetétek, illetve a készpénz állománya is.
Egészen más a helyezet hazánkban. A bankbetétek aránya itt 11 százalékponttal csökkent, a készpénzállomány pedig több mint 2 százalékponttal nőtt. Jól látszik ebből is, hogy a magyar megtakarítóknak a bankbetétekből származó kamatjövedelem nem is kellett, inkább készpénzben hagyták, amit leköthettek volna.
Érdekes viszont, hogy ezzel párhuzamosan azonban a nagy hozamokat ígérő, azonban igen kockázatos részvények részaránya is jelentősen csökkent (korábbi szintjéhez képest) hazánkban. A befektetési alapok tekintetében is kiemelkedő a változás, de ott pozitív irányba.
Ezek aránya közel másfélszeresére nőtt az elmúlt évek során. A magyar megtakarítások 18,9%-át alkotják már befektetési alapok, jóval nagyobbat, mint a németeknél. Ez annak fényében kimondottan jó eredmény, hogy a befektetési alapok még viszonylag új befektetési eszközöknek számítanak hazánkban.
A befektetési alapok tekintetében tehát jól teljesítenek a magyar megtakarítók, a többi területen azonban van még mit tanulni a németektől. A bankbetétekről a magyarnál jóval alacsonyabb kamatszintek esetén sem szabadna lemondani, a készpénzállományt pedig radikálisan csökkentenie kellene a magyaroknak.
