bank

Gyakran mondogatjuk, manapság a pénz irányítja a világot. Mégis oly keveset tudunk a pénzügyekről. Emiatt aztán viszonylag gyakran hozunk számunkra hátrányos döntéseket. De vajon tanulunk-e a hibáinkból és szánunk-e időt a tájékozódásra? És ha igen, akkor kinek a segítségét kérjük pénzügyekben? Körbejártuk, milyen banki ügyfelek a magyarok.

A gazdasági válság 2008-as kitörése óta napi témává váltak a médiában a pénzügyi kérdések. Devizahitelesek problémája, csökkenő betéti kamatok, tranzakciós illeték, ingyenes készpénzfelvétel – hogy csak a legfontosabb témákat soroljuk. Az elmúlt két évben mindezek ellenére 5 százalékponttal 21 százalékról 16 százalékra csökkent azok száma, akik naponta tájékozódnak pénzügyeikről. Megdöbbentő ez, főleg annak a függvényében, hogy az emberek 58 százaléka ma is úgy látja, nem árt naprakésznek lenni pénzügyekben! A GfK és az OTP Bank közös felmérése szerint 2013-ban a legtöbben (a megkérdezettek 24 százaléka) egy hónapnál is ritkábban olvasnak pénzügyi témájú híreket. Az érdektelenek aránya ráadásul 2011 óta 7 százalékkal nőtt!

Ha valaki veszi a fáradtságot és utánanéz a pénzügyeinek, az túlnyomó részben (85 százalékban) az interneten a banki hirdetéseket és különféle weboldalakat böngész. Utóbbi esetben a gazdasági témákkal foglalkozó oldalakon, a hírportálokon és pénzügyi blogokon lévő cikkeket olvas. A második legfontosabb információforrásnak a televízió (17 százalék informálódik innen), a harmadiknak pedig a banki ügyintéző (12 százalék kért itt segítséget) bizonyult. Mielőtt konkrét pénzügyi döntést hozunk, némileg változik a sorrend. Itt is a legfőbb információforrás az internet (63 százalék böngészi a banki weboldalakat, hirdetéseket), majd a banki ügyintéző (15 százalék) és a pénzügyi tanácsadó (12 százalék) következik.

A Bankmonitor.hu oldalon nem csak segítünk megtalálni a legoptimálisabb bankot, de kérdéseidre is válaszolunk!

Arra a kérdésre, hogy vett-e már igénybe pénzügyi tanácsadást az elmúlt 1-2 évben, a megkérdezettek 49 százaléka válaszolt igennel. A legtöbben (48 százalék) a banki ügyintézőket választotta, de csaknem ugyanilyen népszerűek a pénzügyi tanácsadók is. A banki szakértőket viszont nem szeretjük ennyire, csak 23 százalék mondta azt, hogy számít rájuk pénzügyi kérdésekben. A bizalmatlanság oka, hogy a megkérdezettek szerint csak az adott bank termékeit ajánlja, nem azt, ami az ügyfélnek a legjobb. Érdekes, hogy pénzügyi tanácsot már kis összeg, 500 ezer forint alatt is szívesen veszünk igénybe. „4 százalék gondolkodik így, de majdnem ugyanennyien mondták, hogy nekik csak egymillió forintnál nagyobb összeget érintő ügyben lenne szükségük segítségre – emelte ki a kutatásból Becsei András, az OTP Bank Lakossági Igazgatóságának ügyvezető igazgatója.

Azt sem szeretjük azonban, ha túl gyakran keresnek minket a banktól. 65 százalék mondta azt, hogy inkább ő keresné a banki ügyintézőt, ha szükség van rá. Az ügyfelek többsége évente vagy legfeljebb félévente szeretne pénzügyi tanácsot kapni. A banktól kapott tanáccsal általában elégedettek vagyunk, a legtöbben 5-ből 4-es osztályzatot adtak a megszerzett információra.

Fontos kérdés, hogy ha már a banki ügyintézőket favorizáljuk, akkor miként lépünk kapcsolatba velük? Még mindig sorban állunk a fiókban, vagy használjuk a modern kommunikációs lehetőségeket (telebank, chat, közösségi oldalak)? Nem meglepő, de a TNS Hoffmann adatai szerint a 18-70 éves banki ügyfelek 37 százaléka legalább havonta felkeresi a bankfiókot. Az online ügyintézés kényelmes, gyors és nem utolsó sorban olcsó, ám a jelek szerint mégsem szeretjük. A már említett korosztály 68 százaléka még sosem, 11 százaléka pedig csak ritkán intézte bankügyeit ily módon. Ez még érthető, hiszen az internetet az idősebb korosztálynak csak szűk köre használja. Ám az már kevésbé érthető, hogy a telefonos ügyintézés sem túl gyakori, a 17-80 éves banki ügyfeleknek 55 százaléka még sosem használta a telebankot.

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.