bank

A tavalyi esztendő legsikeresebb befektetési termékei egyértelműen a befektetési alapok voltak. Tavaly év végére 4617 milliárd forint volt a vagyonuk. Ez 35 százalékos gyarapodás egyetlen esztendő alatt. Idén vajon folytatódhat a diadalmenet? Melyik alaptípus lehet a nyerő és mekkora hozamot termelhetnek? Vízkeleti Sándort, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének elnökét faggattuk.

Ömlik a pénz a befektetési alapokba. Repkednek a százmilliárdok. Miért?

A jegybanki kamatcsökkenések miatt a lekötött bankbetétek kamata már tavaly a lélektani 5 százalék alá esett, mostanság olyan 2 százalék körül alakul. Ez elgondolkodtatta az embereket. Elkezdtek ennél nagyobb hozamú befektetéseket keresni. Ezt a folyamatot erősítette, hogy a hitelezés leállása miatt bankoknak nincs szükségük betétre. Nem is kínálnak értelmezhető kamatot. Bevételekre azonban természetesen szükségük van. Jutalékbevétel reményében elkezdték hát ajánlani ügyfeleiknek a befektetési alapokat.

A legnépszerűbbek a pénzpiaci, a kötvény és az abszolút hozamú alapok voltak. Ezekbe most is megéri pénzt tenni?

Igen, bár akkora hozamokra, mint tavaly már nem lehet számítani. Vegyük például a legnépszerűbb pénzpiaci alapokat. 2013-ban 5% körüli eredményeket érek el, mert a folyamatos kamatcsökkentés miatt felértékelődött rövid futamidejű állampapír állományuk. További kamatcsökkenésre már aligha számíthatunk, így a pénzpiaci alapok hozamszintje idén 2-3 százalék körül lehet.

Annyit a lekötött bankbetét is tud, amiből, mint említette is, kivonták a pénzüket az emberek. Akkor miért maradnának az alapoknál?

A befektetőknek látniuk kell, hogy a nagyobb hozamhoz valamivel nagyobb kockázatot kell vállalniuk. A hosszabb futam idejű kötvényalapok vagy a valamennyi részvényt tartalmazó, de alapvetően állampapírba fektető alapok például mérsékelt kockázatvállalás mellett több hozamot képesek produkálni a bankbetétnél. Nem árt azonban felkészülni arra, hogyha válságos idő köszönt a gazdaságra, akkor ezek hozama egy időre mínuszba fordulhat. Ilyenkor ezt az időszakot ki kell ülni. Meg kell várni, még újra pozitív hozamot produkálnak.

Mi lehet az idei slágertermék?

Én a mérsékelt kockázatú vegyes alapokban hiszek. A fejlett országok vállalatainak részvényeiben még van növekedési lehetőség. Még akkor is, ha ezek a papírok mostanság csúcson vannak. Az Egyesült Államokban ugyanis öntik a pénzt a piacra és ez továbbra is meg fog jelenni a tőzsdéken.

Nem az abszolút hozamú alapok? Azok is nagyon keresettek voltak tavaly.

Az abszolút hozamú alap is jó befektetés lehet, viszont egy fekete doboz, hiszen bármibe fektethet. Előre nem tudhatjuk mit fog csinálni a pénzünkkel a portfoliómenedzser. Bizalmi kérdésről van szó, hiszen ha rosszul dönt, akkor nagy bukta is lehet a vége. Az abszolút hozamú alapok nagyon széles választékot fednek le ma már. Van, amelyik nagyon nagy, van amelyik szigorúan limitált kockázatot vállal csak fel.

Viszont ha jól dönt a szóban forgó portfolió menedzser, akkor meg nagyot kaszálhatunk.

Így van. Az átlagos kisbefektetőnek én azért azt ajánlom, hogy a pénze nagy részét alacsony kockázatú alapokba tegye, akár abszolút hozam stratégiát folytató alapokba is. Mindenképpen tanulmányozza a megcélzott alapok befektetési stratégiáját és a megtakarításának csak kis részét fektesse a magas kockázatot vállalós abszolút hozamú alapokba.

Kinek ajánlott befektetési alapba tenni a pénzét? Kis összegekkel is érdemes elkezdeni?

A befektetési alapokba rendszeresen viszonylag kis összegeket is elhelyezhetünk. Aki most kezd takarékoskodni, annak azt ajánljuk, hogy legyen 6 havi tartalékja arra az esetre, ha elveszítené a munkahelyét. Ezt az összeget mindenképpen alacsony kockázatú befektetési jegyekbe tegyük. Az ezen felül meglévő megtakarításunkkal érdemes kockáztatni. A kockázatos alapoknál könnyen előfordulhat, hogy hosszabb-rövidebb ideig mínuszba fordulnak. Ha ilyenkor kell a pénz, akkor csak veszteséggel jutnánk hozzá. Ilyenkor várni kell addig, amíg újra jól teljesít az alap. A befektetési alap nem a spekulánsoknak való, ha minden jól megy, akkor se gondoljuk, hogy egy év alatt 100 ezer forintból milliókat fogunk csinálni.

Befektetési alapokból zavarba ejtően bőséges a kínálat. Mi alapján válogassunk?

Minden alapról van egy legfeljebb 2 oldalas, Kiemelt Befektetői Információs Dokumentum, rövid nevén KIID ismertető a legfontosabb információkkal: mi az alap befektetési politikája, milyen a kockázatvállalása, mekkora költségekkel működik, és milyen teljesítményt ért el az elmúlt években. Ezt a tájékoztatót minden érdeklődő megkapja. Aztán a Befektetési Alapkezelők Országos Szövetségének (BAMOSZ) a honlapján az azonos alapok teljesítménye napi szinten összehasonlítható. Alapszabály, hogy nem a rövid távon kiugróan jól teljesítő alapot kell választani. Sokkal jobb döntés, ha azt az alapot választjuk, amelynek hozama több éve az élmezőnyben van.

Ha megvettük a nekünk tetsző befektetési jegyet, akkor felejtsük el vagy érdemes sűrűn ránézni, hol áll a befektetésünk?

A BAMOSZ honlapján naponta láthatjuk, mekkora az adott alap befektetési jegyeinek árfolyama, így akár naponta ellenőrizhetjük a befektetésünk hozamát. Ezt azonban ilyen sűrűn nem érdemes megtenni. 3-6 havonta azonban érdemes 1-2 órát rászánni erre. Mostanság a gazdaságban gyorsan változnak a dolgok, ezekre a változásokra pedig minden befektetőnek reagálnia kell. Persze ezeket a döntéseket rábízhatjuk az alapkezelőre is, mint az abszolút hozamú alapoknál. Itt viszont azért kell időnként szemügyre venni az alap teljesítményét, hogy lássuk, jól dolgozik-e a portfoliómenedzser?

Mi a garancia arra, hogy az alapkezelő a legjobb tudása szerint forgatja meg a pénzünket?

Ezen a piacon azonnal kiderül, ha valaki rosszul dolgozik. Ebben az esetben ugyanis zuhan a hozam, ami miatt a befektetők gyorsan otthagyják az alapot, ezért az alapkezelőnél nem lesz bevétel, ami miatt elküldik a rosszul dolgozó portfoliómenedzsert. Ez nagyon teljesítményorientált szakma.

De ha baj van, akkor már késő nem? Biztonságban van a befektetési alapokban elhelyezett pénz?

A befektetési alapok működését szigorú törvények szabályozzák. A vagyont sok különféle eszközben kell elhelyezniük, a vásárolt értékpapírokat az alapkezelőtől független letétkezelő őrzi, amely egyébként a befektetési keretek betartását is ellenőrzi. A szigorú szabályok jól védik a megtakarítók érdekeit. A befektetők szempontjából leginkább az jelenti kockázatot, hogy az alapkezelő rosszul teljesítő értékpapírokat vesz, és emiatt elveszti megtakarításai értékének egy részét. Erre is van azonban megoldás például a tőkevédett alap. A biztonságnak persze ára van: alacsonyabb lesz a hozam.

Ha még nem döntöttél, akkor kalkulátorunkkal könnyen kiválaszthatod a neked legmegfelelőbb befektetési alapot!

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.