bank

Azt hihetnénk, hogy a pénz bölcsé tesz. Különösen akkor, ha valaki saját pénzügyi vállalkozása révén vált gazdaggá. Nos, a valóság – mint minden téren – itt is egy kicsit bonyolultabb, árnyaltabb. Egy tökéletes példája ennek, hogy Kósa Erika, a leggazdagabb magyar nő, egy minap megjelent interjújában keveredett egy kicsit a szezon a fazonnal: mi soha nem fogjuk elhinni, hogy a biztosítással kombinált befektetés a megoldás a magyar családok tömegei számára a meglehetősen elkeserítő nyugdíj kilátásaik kezelésére. Írásunkban megpróbálunk részletes hátteret adni ahhoz, hogyan kerüld el, hogy banánhéjra lépj, amikor egy tanácsadó a számodra legszükségesebb és nélkülözhetetlen megtakarítási, befektetési formaként jeleníti meg a biztosítást.

Ahhoz, hogy a történet érthető legyen, egy kis kitérővel kell kezdenünk. Mi is pontosan a befektetéssel kombinált életbiztosítás, vagy más néven unit-linked? Ez egy olyan kevert termék, ami tartalmaz befektetést és biztosítást is. Jellemzően 10 évre kötik folyamatos havi, negyedéves, vagy féléves befizetéssel. A pénz jelentős része befektetésre kerül, míg egy kisebb része azt szolgálja, hogy ha valami súlyos betegség, baleset történik velünk, akkor a biztosító fizessen számunkra. A legnagyobb hiányossága a terméknek, hogy a 10 éves befizetésekből 1-2 év befizetései színtisztán az értékesítés költségeit képviselik. Másképpen megfogalmazva: befizetsz havonta 20 ezer forintot 10 évig úgy, hogy az elsőkét évben csak azért fizetsz, hogy az értékesítő (tanácsadó?) költségei fedezve legyenek. Ebből adódóan, ha a második év végén történik valami váratlan és szükséged van a befizetett 480 ezer Ft-ra, akkor kb. nulla forintot kapsz vissza. Létezik olyan "kedvező" konstrukció, ami két év után már a pénz 10-20%-át visszafizeti... (És itt már rögtön érted is miért Kósa Erika a leggazdagabb magyar nő, a Brókernet egyik alapítójaként).

Mennyi költséget vagy hajlandó vállalni? 1%-ot, vagy 100%-ot?
A befizetett pénzedből befektetésben landoló rész befektetési alapba kerül. A fő kérdés az, hogy miért fizess (a példánál maradva) 480 ezer Ft-ot az értékesítőnek, ha a befektetési alapokat brókercégnél, bankfiókban meg tudod vásárolni 0-2%-os költségterheléssel? Feltételezve, hogy olyan alapot választasz, ahol 1%-ot kell fizetni a vásárlásnál, akkor az első két év összesített költsége neked 4.800 Ft lesz, pontosan 1%-a a biztosítás költségének.

„A nyugdíjak jövője aggasztó, a családok ezért egyre inkább felismerik, hogy öngondoskodó pénzügyi stratégiára van szükségük” – áll az interjúban. Kétségtelen tény, hogy a nyugdíjkilátások förtelmesek. De ebből távolról sem következik az, hogy a piacon elérhető legdrágább pénzügyi termékben kellene megtakarítania, befektetnie a magyar lakosságnak. Sőt fordítva, minél nagyobb lyukat kell betömni a várható nyugdíjunkban, azaz minél többet kell megtakarítanunk, költségoldalon annál kedvezőbb termékre van szükségünk, hiszen a kifizetett költség csökkenti a megtakarítás értékét.
Kristálytiszta véleményünk, hogy nincs olyan pénzügyi tanácsadó, mely megéri, hogy kétévnyi megtakarításunkat odaadjuk neki…

Kósa Erika új cége arany befektetéseket is értékesít, mellyel kapcsolatban jogosan merül fel a kérdés, hogy pont most kell aranyba fektetni? A válasz: „Minél alacsonyabb az árfolyam, bizonyos szempontból annál jobb, hiszen annál többet tudunk venni.” Kérdezzük meg azok véleményét, akik 1950 dolláros árfolyam mellett vettek aranyat, mennyire örülnek most annak, hogy vehetnek még több aranyat, de most már csak 1400 dollárt kell adni érte, azaz a befektetésük közel 30%-át elvesztették. A „minél olcsóbb, annál jobb” stratégia alapvetően vicces, de leginkább fájdalmas.

Az egyik legkomolyabb szemfényvesztés a biztosítási termékekbe beépített automatikus kockázatkezelés, mely szintén a termék előnyeként hangzik el az interjúban. Ez általában úgy működik, hogy ha a befektetéseken a kedvezőtlen piaci mozgások miatt elszenvedünk 10%, 15%, vagy 20% veszteséget, akkor automatikusan átkerül a befektetésünk egy kockázatmentes portfólióba. A veszteséget elkönyveltük és várhatjuk a kockázatmentes portfóliótól – melynek definíciószerűen alacsony a várható hozama -, hogy az elszenvedett veszteséget hosszú évek alatt begyógyítsa.

Mi még nem találkoztunk olyan pénzügyi szakemberrel, aki a termék teljes ismerete mellett befektetéssel kombinált biztosítást kötött volna. Ezzel szemben sok olyan közgazdász diplomával rendelkező ismerősünk van, aki nem látja át a színes-szagos körítésbe csomagolt pénzügyi terméket…

Talán nem véletlen, hogy a biztosításba csomagolt befektetések iránti étvágy annak ellenére csökken drámai 20-25%-os mértékben, hogy a lakosság megtakarításai folyamatosan nőnek. Aki egyszer megégette magát, az még egyszer nem nyúl a forró süteményhez…

Ha befektetést szeretnél, akkor válasz magadnak a költséghatékony befektetési alapok közül és ne hidd el, hogy jól járhatsz a biztosítással…

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.