bank

Amerikában sincs kolbászból a kerítés, de legalább egy friss kutatás szerint az ottani nyugdíjasok leggazdagabb ötöde a nyugdíjának a felét sem költi el, mert a válságtól nagyon megijedtek és inkább tartalékolnak a rosszabb időkre. Nálunk sajnos nem ilyen üdvözítő a helyzet, ha az átlagos öregségi nyugdíj 110 000 forintos értékére gondolunk és az itteni életszínvonalra, akkor sokkal nagyobb fejtörést okoz a járandóság beosztása.

Amerikában a tehetős nyugdíjasok még gazdagabbak lettek

A tengerentúlon a második. világháború után született korosztály (boomer generáció) a 65 éves kort 2011-től kezdődően töltötte be, az időzítés az idősebbek számára nem is lehetett volna jobb, hiszen részei lehetnek az amerikai történelem leggazdagabb generációjának. A nyugdíj első éveiben a legnagyobb aggodalmat kint a piacok alakulása jelenti, a nyugdíj jelentősebb része érkezik ugyanis egyéni számlákról, amelyeken évtizedekig összegyűjtött megtakarítások kamatoztak. Egy friss kutatás azt hozta ki, hogy a válság az idősebbekre nem hatott kedvezőtlenül, sőt a nyugdíjazás első éveiben éppen a válság miatt az emberek kiadásai nagyot estek, miközben a befektetések óriásit emelkedtek. Mindez azzal a következménnyel járt, hogy a legtöbb nyugdíjast kellemes meglepetés érhet, sokkal több pénzből gazdálkodhatnak, mint azt elsőre hitték. Megvizsgálták azt is, hogy 2000-2008 között a 65-70 évesek a jövedelmük mekkora részét költötték el, és azt állapították meg, hogy a legszegényebb 40 százalék többet költött, mint amennyit keresett. A nyugdíjas középosztály (40 százalék) kiadásai 8 százalékkal maradtak el attól a jövedelemtől, ami a nyugdíjból és a befektetésekből származott. A leggazdagabb 20 százalék azonban csak 47 százalékát költötte el annak, amiből gazdálkodhatott. A válság annyira megijesztette a nyugdíjasokat, hogy a kiadásaikat visszavágták olyan szintre, mintha bármelyik pillanatban kifuthatnának a pénzükből. A nyugdíj elején általában konzervatívak az nyugdíjasok és nem mernek nagyobb mértékű kiadásokat bevállalni. A szerzők szerint teljesen racionálisan döntöttek az emberek, viszont a válság sokkja következtében a kiadásoktól való távolmaradás nem lesz rövidtávú. A várakozások szerint alacsonyan maradhat a költés, ami azért kár, mert a nem várt vagyont nem tudják kiélvezni az idősek.

Nálunk azért nem ennyire fényes a helyzet

Nem tudjuk teljes mértékben összehasonlítani az amerikai és magyar helyzetet, mert odakint sokkal inkább rá vannak utalva a nyugdíjasok (és a leendő nyugdíjasok is) a megtakarításaikra, miközben itthon a nyugdíj szinte teljes egészében az állami kifizetéstől függ. Azt viszont minden további nélkül megtehetjük, hogy megnézzük, pontosan milyen jövedelmi helyzetben vannak a magyarországi nyugdíjasok. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) adatai alapján a 2014-ben nyugdíjba menők 68,2 százaléka 120 000 forintnál kisebb öregségi nyugdíjat kapott, vagyis mindössze egyharmad volt azok aránya, akik ennél többet vihettek haza. Az átlagos nyugdíj ez alapján 109 636 forintra jött ki, ami havi alapon nem tekinthető akkorának, hogy abból sokat lehessen megtakarítani. Igaz, az utóbbi néhány évben nem romlott a pénzünk értéke, de még ezt elfogadva sem volt óriási a nyugdíj összege az átlagos kiadásokhoz képest. Minden bizonnyal csak egy nagyon szűk réteg teheti azt meg, hogy a rendelkezésre álló jövedelemét ne költse el teljesen, a többség számára marad a kiadások számolása és a spórolás, hogy a keretből ne szaladjanak ki. Ha Amerikában is 40 százalék azok aránya, akik még a jövedelmüknél is többet költenek, akkor Magyarországon ennél biztosan nagyobb számmal találkozhatunk, nem lennénk meglepődve, ha a nyugdíjasok kétharmadáról is szó lehetne. Ez ellen úgy tehetnénk, ha csak kis összeget is, de célzottan nyugdíjra félre tudnánk tenni, mert kellően hosszú idő alatt érezhető nyugdíj-kiegészítést gyűjthetünk össze.