bank

A 2008-as gazdasági válság kirobbanása óta a bankok hitelezhetőségi szabályai is jelentősen változtak, szigorodtak. Már rég nem elegendő csak a fedezetet alapul venni, a jövedelmet is szükséges vizsgálni. Miért? Egy lakáshitelnek mindig két lába van: az egyik az ingatlan, amit megterhelünk hitellel, a másik az ügyfél, aki a törlesztőrészleteket fogja fizetni. Nézzük meg kicsit mélyebben az elfogadható jövedelmeket!

Természetesen nem lehet általánosítani, hiszen minden banknak megvan a maga saját belső szabályzata a jövedelemszámításra illetve a hitelezhetőségi vizsgálatra. Ettől függetlenül a jövedelmeket általában három csoportra szokták osztani:

• Elsődleges jövedelem
• Másodlagos (kiegészítő) jövedelem
• Extra jövdelem

Elsődleges jövedelemre feltétlenül szükség van hitelfelvételnél. Bármilyen másodlagos jövedelem csak ez után jöhet szóba. Elsődlegesnek nevezzük azt a jövedelmet, ami alapvetően munkaviszonyból származik, de a munkabéren kívül még számos bevételt is elfogadnak teljes értékű jövedelemként.

Nézzük melyek ezek?

Munkabér

Alapvetően banki formanyomtatványon kell igazolni, a munkáltató által kitöltve és cégszerűen aláírva. Erre nagyon figyeljünk, hiszen a bank a munkáltatói igazoláson szereplő adatokat le is ellenőrzi. Rögtön az első buktató az szokott lenni, ha a cég telefonszáma titkosított, vagy a megadott telefonszám nem a cég nevére szól.

Mivel ez egy hivatalos dokumentum, ügyeljünk rá, hogy javítás ne legyen az igazoláson; dátum, aláírás, pecsét ne maradjon le róla, utólag ne tegyünk rá még egy vesszőt se.

A bankok preferálják a bankszámlára érkező munkabért, ami csak akkor fogadható el, ha az ügyfél nevére szól és közleményben a „munkabér” is szerepel. Banktól függően ezt utolsó 2-3 havi bankszámlakivonattal kell igazolni.

És ha zsebbe kapom?

Tisztázzuk, mire is gondolunk. Mivel a mai magyar valóságban élünk, ugye nem ismeretlen mit jelent a „zsebbe kapom a fizetésem”. Na ez az, amivel a bank nem tud mit kezdeni. Készpénzben kapott munkabér csak akkor fogadható el hitelfelvételkor, ha egyébként hivatalosan be vagyunk jelentve és a munkáltató be is fizeti utánunk a járulékokat. Ebben az esetben ez teljesen egyenértékű a folyószámlára érkező bérrel. Ilyenkor szintén szükséges a fentiekben már említett munkáltatói igazolás. Ezt kiegészítendő be kell még szereznünk az előző lezárt gazdasági évről NAV jövedelemigazolást, illetve esetenként bérjegyzéket. Mostanában a bankok előszeretettel kérik be készpénzes jövedelem esetén az ún. B08-as nyomtatványt, melyen pontosan látszik, hogy mióta dolgozunk az adott cégnél.

Sokan dolgoznak saját vállalkozásukban. Velük mi a helyzet?

Saját cégből származó jövedelem esetén picivel több papírra van szükség. Továbbra is kell a munkáltatói igazolás. Emellett azonban be kell szereznünk NAV jövedelemigazolást, NAV 0-s igazolást a vállalkozásról és a magánszemélyről is, amivel igazoljuk, hogy nincs köztartozásunk.

Fentieket akkor is be kell szerezni, ha a cégünk bankszámlára utalja a fizetésünket. Saját cég esetén az árbevételből is lehet jövedelmet vélelmezni, de csak olyan mértékben, ahány százalékban a cég tulajdonosa az ügyfél.

Nyugdíj

Elsődleges jövedelemként a saját jogon járó öregségi nyugdíj elfogadható. Gondoljunk csak bele, ez a legstabilabb bevétel, hiszen ebből az „állásból” nem rúghatják ki az embert. Nyugdíjunkat vagy utolsó 2-3 havi bankszámlakivonattal, vagy ha a postás hozza, akkor nyugdíjas szelvénnyel kell igazolni.

A rokkantsági és baleseti „nyugdíj” elsődleges jövedelemként a bankok zöménél nem elfogadható, mivel ez már nem nyugdíj, hanem ellátásnak minősül 2012.01.01-től az ide vonatkozó törvény szerint.

Ennek magyarázata, hogy a határozott idejű ellátásokat maximum 3 évente felülvizsgálják és egy jelzáloghitel futamideje általában jóval hosszabb, mint 3 év.

Ösztöndíj

Abban az esetben elfogadható, ha folyószámlára érkezik.

Életjáradék

Csak akkor lehet elsődleges jövedelemként tekinteni rá, ha nem határozott időre szól illetve nem visszavonható.

Megbízási díj

Elfogadását a bankok feltételhez kötik. A feltétel többnyire az, hogy rendszeres, havi jelleggel érkezzen a bankszámlára attól a megbízótól, akivel a megbízási szerződést kötöttük.

Táppénz

Táppénz esetében csak akkor lehet gond, ha a betegállomány meghaladja a 30 napot. Ebben az esetben már tartós táppénzről beszélünk, amit nem minden bank fogad el jövedelemként.

Tiszteletdíj

Bankszámlakivonattal, vagy NAV jövedelemigazolással kell alátámasztanunk.

Őstermelői jövedelem

Őstermelők esetében szükséges az őstermelői igazolvány bemutatása illetve NAV jövedelemigazolás.

Bérbeadásból származó jövedelem

Ha van ingatlanunk, amit hivatalosan adunk bérbe, akkor az ebből származó bevétel elsődleges jövedelemként elfogadható. Természetesen itt is be kell nyújtanunk NAV jövedelemigazolást és a bérleti szerződést is, valamint ha bankszámlára érkezik a bérleti díj, akkor utolsó 2-3 havi bankszámlakivonatot is.

Kiegészítő/extra jövedelmek

Ebbe a kategóriába azok a jövedelmek tartoznak, melyek önállóan nem, viszont egy elsődleges jövedelem megléte mellett már elfogadhatóak.

Melyek ezek?

GYES, GYED, TGYÁS, Családi pótlék, Gyermekgondozási segély, Gyermektartási díj, Honvédelmi Minisztérium által nyújtott albérleti hozzájárulás.

Ezek igazolásához szükséges a benyújtás napjánál 30 napnál nem régebbi, a folyósító szerv által kiállított igazolás.

Léteznek még, mint fogalom extra jövedelmek is, melyek szintén csak kiegészítésként fogadhatóak el. Ide tartozik a cafetéria, a bónusz, a jutalom és az osztalék is. Ezeket a tételeket a bankok eltérő módon kezelik, ezért ha erre a típusú bevételünkre is támaszkodnánk, feltétlenül kérjük ki a banki tanácsadó véleményét!

Sajnos vannak olyan bevételek, melyek semmilyen körülmény között nem hitelezhetőek.
Ezek a nem elfogadható jövedelmek. Ebbe a kategóriába sorolunk minden nemű önkormányzati segélyt, mint pl. munkanélküli szociális segély, szociális segély, munkanélküli járadék, önkormányzati jövedelempótló támogatás.

A jövedelmünknek nem csak az elfogadhatóságát, hanem a terhelhetőségét is nézik hitelfelvételnél. Azt, hogy melyik bank hány százalékban engedi megterhelni az ügyfél jövedelmét szintén a bank belső hitelezési szabályzatától függ. Ne feledkezzünk meg róla, hogy a bankok a megélhetési költséget levonják a figyelembe vehető, nettó jövedelemből. Az így megmaradt szabad rész fordítható hiteltörlesztésre, melybe beleszámítják a már meglévő hiteleink törlesztő részletét valamit a most felvenni kívánt kölcsön törlesztőjét is.

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.