bank

A Magyar Nemzeti Bank által előirányzott korlátozás értelmében 2015. január elsejétől hatályba lép az adósságfék-szabályozás. Ez a túlzott lakossági eladósodást és a devizahitelezés újbóli felfutását hivatott megakadályozni. De konkrétan mit jelent ez egy háztartás számára, mennyi hitelt vehetnek fel és a jövedelmen kívül milyen egyéb tényező korlátozza a felvehető kölcsön összegét? Nézzük a számokat!

A 2008 előtti hitelezési boom során számos háztartás teherbíró képességét meghaladóan adósodott el. A jelenleg visszafogott, de fokozatosan élénkülő kereslet hatására az MNB szeretné elkerülni, hogy a háztartások kétszer ugyanabba a folyóba lépjenek. A túlzott eladósodottság megakadályozása érdekében még az év vége előtt bevezetésre kerülhet a jövedelemarányos törlesztőrészlet (PTI). Mutatjuk, hogyan érinthet mindez, ha a közeljövőben hitelt vennél fel!

Sokat hallani arról, hogy Magyarországon a mélyben vannak a kamatok. A jegybanki kamat, a bankbetétek kamata, a hitelek kamata mind-mind régen volt már olyan alacsonyan, mint mostanság. Biztosra vehető, hogy ez nem marad mindig így, a kamatok előbb utóbb minden bizonnyal növekedni fognak. A mostani alacsony kamatszint mellett a hosszú futamidejű hitelt felvevő ilyenkor elgondolkodik: mi fog akkor történni?

Milyen törlesztőrészlet mellett fizethetjük a hitelünket? Mekkora kamat mellett juthatunk a kiválasztott kölcsönhöz? Nem is gondolnánk, de sok tényező befolyásolja. Így lehet az, hogy ugyanazon hiteltermék esetében a legrosszabbnak ítélt ügyfélhez képest átlagosan majdnem 4 millió forinttal fizet vissza kevesebbet az, aki a legjobb besorolásba kerül.

A hitelfelvevők örök és soha el nem múló dilemmája: olyan hitelt vegyek fel, aminek most alacsonyabb a törlesztőrészlete, de a fizetési kötelezettségem kevésbé kiszámíthatóan alakulhat a jövőben, vagy inkább vegyek fel egy drágább hitelt, aminek akár 5-10 éven keresztül rögzített a törlesztő részlete? Számoltunk egy kicsit és megmutatjuk mire jutottunk… Figyelem: konkrét példákat tartalmazó írás.