bank

"Maximális hozam, minimális kockázat mellett."- ez a pénzügyi Szent Grál, amit mindenki keres, de igazából nem is létezik. Viszont van pár olyan fogás, ami segítségével még magas kockázatú befektetések kockázatát csökkenthetjük. Az egyik legjobban működő ilyen például, ha megosztod a pénzed. De mik között osztd meg? Devizák, befektetési szolgáltatók vagy különböző befektetések között? Mi között lehet még, és melyik, mikor éri meg? Segítünk!

Azok számára, akik megtakarításaik között értékpapírokat is tartanak, és rendszeresen kereskednek velük, alapvető fontosságú ezek eladási és vételi díja. Egy rosszul kiválasztott szolgáltatóval ugyanis hozamunk akár jelentős részének is búcsút mondhatunk az adás-vétel magas költsége miatt. Mivel a brókerbotrányban érintett több tízezer potenciális értékpapír-vásárló kereshet új helyet megtakarításainak, az alábbiakban összegyűjtöttük, melyik befektetési szolgáltatóval, vagy bankkal járunk a legjobban, ha részvényekben, kötvényekben, vagy befektetési alapokban gondolkodunk.

A forint utóbbi idei vesszőfutása egyre inkább a devizás befektetések felé irányította a figyelmet. Azon belül is az eurós és dolláros befektetések iránt nőt meg a kereslet. Devizás befektetések között pedig a külföldi befektetési alapok népszerűsége is megugrott. Mit tudnak ezek az alapok? Például mind euróban, mind dollárban 10 százalék feletti hozamot érnek el közepes kockázat mellett. Kockázat növelésével pedig 50% feletti hozam sem példa nélküli.

Tegnaptól vásárolhatók meg a rövidesen tőzsdére lépő Norbi részvények. A hazai tőzsdén olyan ritka a részvénykibocsátás, mint Sas-kabaréban a poén, ennek ellenére szinte nincs senki, akinek legalább egy ismerőse ne próbálta volna ki magát a tőzsdén és rendelkezne egy "szenzációs" sztorival. A Norbi részvényjegyzés kapcsán három kérdést feszegetünk: mikor és kinek éri meg részvénybe fektetni, miben különbözik egy részvénykibocsátás, a már tőzsdén lévő részvények vásárlásától, s végül talán a legaktuálisabb: megéri most Norbi részvényt vásárolni?

Akinek 2008-ban, a nemzetközi pénzügyi válság kirobbanásakor nem csak lekötött betétje volt, válaszút elé került: a válság alatt végig megtartotta a kockázatos befektetéseit, vagy pedig biztonságosabbra cserélte azokat. Melyikkel járt jobban? Ha kitartott korábbi befektetései mellett, vagy ha biztonságos eszközbe menekült? Utánajártunk, hogy megéri-e pánikszerűen eladni a veszteséges papírokat.