bank

Az esküvői szezon idén már véget ért, de azért még mindig akadnak, akik a rossz idő ellenére ilyenkor házasodnak, vagy kérik meg párjuk kezét. Sokak számára ez a legboldogabb időszak az életükben. De a pénzügyek az ilyen boldog órákban is jelen vannak. A "Mennyit szánj az esküvőre és a nászútra?" kérdésén túl számtalan dilemmát szül a házasélet: közös vagy külön kassza? Bankkal közös nagy vagy saját kis lakás? Egyáltalán mit is tudsz a párod pénzügyeiről? Nem mellékes kérdések ezek a házasság előtt, vagy közvetlen utána.

Több mint 10 éve nem látott szintre apadt a lakosság adóssága. Hogy megfordul ez a folyamat, és lesz-e újabb hitelezési boom vagy sem, az még nem világos. Viszont a történelmi mélypontra csökkent alapkamatnak is hála, idén már jelentősen több hitelt vett fel a lakosság, mint néhány éve. Ezt a tendenciát támogatja az is, hogy ma már olcsóbban lehet lakáshitelhez jutni, mint anno a svájci frank hitelek fénykorában. Ezért a legfontosabb kérdés most az, hogy minden esetben a legolcsóbb hitelt érdemes választani vagy kifizetődő inkább a fix törlesztőrészletű, de némiképp drágább ajánlat mellé letenni a voksot?

Hiába működik több száz kiváló egyetem, a világ leggazdagabb és legbefolyásosabb emberei néhány tucat jó nevű angol és amerikai iskolából kerülnek ki. Ezért egy-egy öregdiák találkozón rendszerint a világ vezető politikusai, bankárai, közgazdászai jönnek össze, és persze átlag feletti ilyenkor a dollármilliárdosok aránya is. Ezért nem meglepő, hogy a legmenőbb iskolák imádják az olyan rangsorokat, amelyekkel bizonyíthatják, remek befektetés kifizetni a csillagászati összegű tandíjakat.

Sokan magukat a szegényeket, a náluknál rosszabb körülmények között élőket okolják saját sorsukért, mondván, nem osztják be a pénzüket, nem tesznek félre, és amennyi eszük van, még hitelből is a legdrágábbat és a legveszélyesebbet veszik fel, amit ha nem tudnak fizetni, hamar elúszik az a kevés is, amijük még van. Egy kísérlet szerint ez nem véletlen, ugyanis az anyagi problémák miatti stressz egyértelműen rontja az ember kognitív képességeit, amelyekre pedig égető szükségünk volna ahhoz, hogy összeszedjük magunkat. De mit tehetünk ebben a helyzetben?

Egy átlagos megtakarítónak 25 éves korától keresete 28%-át kell félretennie ahhoz, hogy semmi se tudja megingatni időskori anyagi biztonságát, egy amerikai tanulmány szerint. Magyarországon ez havi 45 ezer forintot jelentene, azok számára viszont, akik optimisták a jövőjüket illetően, ennél kevesebb pénz is megteheti. Hogy mekkora az a minimum összeg, amivel nyugdíjas éveinket nyugodtan élhetjük le, és mindehhez milyen eszközök állnak rendelkezésre, kiderül az alábbiakból!