bank

A válság után a háztartások pénzügyi helyzete jelentősen átformálódott. A hatalmas adósságot még mindig a hátukon cipelték, de a feltételek hamar javulás mutattak, és a megtakarítás is újból lehetővé vált. Míg 2010-ben a háztartások még jövedelmük 24 százalékát fizették a hiteleik törlesztésére, addig 2015 már csak 15 százalékát. A TÁRKI kutatói egyik új kiadványukban pontosan arra keresték a választ, mik azok a jellemzők, amelyek befolyásolják a megtakarítások, a hitelfelvétel és eladósodottság alakulását a háztartások körében.

Sok olvasónk panaszkodik, hogy megtakarítana, de nincs miből. Ez részben érthető: a sok kiadás mellett nincs mit félretenni. De amennyiben mégis sikerül napi 250 forintot megspórolnod, akkor még a mostani kamatkörnyezet mellett is milliomos lehetsz. Megmutatjuk hogyan!

Egy biztos: bármelyik és bármilyen hosszú lakástakarékot is kötsz, biztosan mindenhol a befizetéseid 30%-ával egyenlő, maximum évi 72 ezer Ft állami támogatásban részesülsz, amennyiben a megtakarítást a végén valamilyen lakáscélra költöd. Mégsem mindegy, hogy 4 évig, vagy 10 évig gyűjtögetsz: előbbi esetben magasabb a hozamod, utóbbi esetben több az elkölthető pénzed. De hogy is van ez?

Abban az esetben, ha alacsony kockázatú megtakarításban gondolkozunk, akkor alapvetően két lehetőségünk van: a bankbetét és az állampapír. Az állampapír előnye jelenleg a bankbetéttel szemben tagadhatatlan, akár több százalék is lehet a hozamkülönbség, ami alapján nem meglepő, miért lett ilyen népszerű a lakosság körében. Azonban felvetődhet a kérdés, vajon a kamatkülönbségen kívül miben tér el a két megtakarítási forma? Következő cikkünkből minden kiderül.

Bár a lakástakarékba befizetett pénzre járó állami támogatásnak van egy maximum korlátja - a befizetések 30%-a, maximum évi 72 ezer Ft -, mégis megoldható, hogy többszörözzük ezt az összeget, és bezsebeljünk 4 év után közel 1,5 millió forintot, a megvalósításnál azonban figyelni kell a részletekre!