bank

A 30%-os állami támogatásnak köszönhetően a lakástakarék szerződésen elérhető hozam akár 14% fölé is tornászható. Ez a kiemelkedő befektetés lakáshitel törlesztésére is fordítható a lejáratkor. Ezt megtehetjük úgy is, hogy a lakáshitelhez kombináljuk a lakástakarék szerződésünket, ez a kombináció azonban nem minden esetben jelent nyerő megoldást!

A jegybanki alapkamat csökkentés továbbra is érezteti áldásos hatását. Olyannyira, hogy nem csak a piaci kamatozású lakáshitelek érhetőek el még kedvezőbb kondíciókkal, de bizonyos államilag kamattámogatott hitel konstrukciók kamatai is becsúsztak a szabályozás által előírt minimum 6%-os szint alá. És itt máris egy ellentmondásban találjuk magunkat, amely a banki ajánlatokban is kiütközik: Van, ahol 6% alatt a támogatott hitel kamata, van ahol nem…

A hitelfelvevők örök dilemmája, hogy a piacon elérhető legalacsonyabb, de gyorsan változó törlesztőrészletű ajánlatot vagy a némileg drágább, cserébe viszont hosszú távon változatlan kiadást biztosító lakáskölcsön mellett tegyék le a voksukat. Mivel a törlesztőrészlet nagyságát a mindenkor aktuális kamatszintek határozzák meg, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy a futamidő során a kölcsön részlete 3 havonta vagy csak 5 évente módosulhat.

Nem csalás, nem ámítás, az új lakás vásárlására, építésére, vagy korszerűsítésre igényelhető államilag támogatott lakáshitel kamata 6%-os szint alá érkezett. De hogyan lehetséges ez, hiszen az érvényes szabályozás szerint ügyfél által fizetendő minimum a kamattámogatás levonása után nem lehet kevesebb, mint az a bizonyos 6%?

Valószínűleg sokan vannak abban a hitben, hogy ingatlanra felvett kölcsönük nem lehet más, csakis lakáscélú hitel. Azonban egy-egy ügyintézés alkalmával, vagy a szerződés utólagos átvizsgálásakor szembesülniük kell azzal, hogy nem minden lakáshitel lakáscélú hitel. Attól még, hogy ingatlan áll mögötte fedezetként, vagy éppen ténylegesen a lakásra költöttük, szabadfelhasználású hitelt is kaphattunk. Miért?