bank

Szerencsére a magyar lakások háromnegyedére kötött valamiféle biztosítást tulajdonosa. Ám ez a védelem nem mindig elegendő. Az, hogy mennyit ér egy lakásbiztosítás, csak akkor derül ki, ha megtörtént a baj. A biztosítók tapasztalatai alapján a legtöbb lakás alulbiztosított, baj esetén a károk egy része így nem térül meg. Pedig néhány egyszerű szabály betartásával ez a baj is elkerülhető.

Kettős célnak kell megfelelnie a forintnak az elkövetkező időszakban. Az év végére az államadósság karbantartása érdekében erősödnie, míg jövő év elején gyorsan gyengülnie kell, ahhoz, hogy a devizahitelek forintosításakor alkalmazott árfolyam minél inkább kedvezményesnek tűnjön. Az árfolyam-politika alakításakor mondjuk nem éppen ezeket a tényezőket szokták figyelembe venni…

Érdekes kérdés, vajon ki mitől félti a legjobban a lakását? Attól, hogy leég? Attól, hogy elönti a víz? Attól, hogy leviszi a tetőt a vihar? Ha tartunk valamitől az ellen megpróbálunk védekezni. Főleg, ha legértékesebb vagyontárgyunkról, az otthonunkról van szó. A lakásbiztosítás az összes fent felsorolt kár ellen megvéd. De vajon megkötésekor jó ötlet a félelmeinkre hallgatni?

Kinek jár, és kinek nem jár visszatérítés? Milyen időszakra jár a visszatérítés? Mi alapján kapnak az adósok pénzt a banktól? Milyen tételek csökkentik a visszatéríthető összeget? A leggyakoribb kérdések és válaszok egy helyen a banki visszatérítéssel kapcsolatban.

Az elmúlt időszak legaktuálisabb kérdése, a hitelekre járó visszatérítés, a jövőbeli fair banki szabályozás, valamint a devizahitelek kivezetésének mikéntje. Utóbbira, azaz a forintosításra vonatkozó menetrend is napvilágot látott a héten. A temérdek információ sokak fejében okozhat képzavart, ami nem is csoda, hiszen még hozzáértőként is nehéz követni az eseményeket. Jelen cikkünkben kifejezetten a forintosítás szabályait vesszük górcső alá.