bank

Azt a jogos kérdést kaptuk, hogy mi történik az árfolyamgátba belépett devizahitelesekkel? Ők is visszakapják az árfolyamrést? Ha igen, hogyan? Duplán jól járnak, hiszen az árfolyamgát önmagában egy kedvező konstrukció?

Az MNB közzétette, hogyan kell a bankoknak kiszámítani az árfolyamrés alkalmazása miatt a devizahiteleseknek visszafizetendő összeget. A számítás lényege, hogy az alkalmazott árfolyam és a középárfolyam között megfizetett különbözet az adósságot folyamatosan csökkenti. Mindez azt jelenti, hogy nem csak az árfolyam különbséget, hanem ezen összeget kamatostul kapják vissza a devizahitelesek.

A Jegybank alapkamat csökkentési ciklusa új helyzetet teremtett a lakáshitel piacon. Az alacsony lakásárak és a történelmi mélypontra süllyedt forint kamatok hatására megélénkült a kereslet a lakáshitelek iránt. A hitelfelvétel természetesen továbbra sem kockázatmentes, ezért megvizsgáltunk egy szélsőséges esetet: hogyan alakulna a kölcsön törlesztőrészlete, ha 5 év múlva megismétlődne a 2008-as pénzügyi válság?

Nemzetközi összehasonlításban is alacsonyak az ingatlanárak, ám a hosszú távú árakhoz viszonyítva óriási a különbség: 20%-kal alulértékeltek. A jegybanki alapkamat csökkenési sorozat miatt olcsóbbá váló lakáshitelek is segíthetnek az ingatlanpiacnak magára találni. Már mutatkoznak pozitív jelek. Egyre többen látják jó időszaknak ezt az ingatlanvásárlásra. Budapesten már a vevők harmada nem tervezi, hogy benne éljen a megvett lakásban: befektetési céllal veszik azt.

Kiváló kombináció, és sokan azt hiszik könnyű megoldani. Az ingatlanárak a padlón vannak, ezt tudjuk. Hányszor fordul elő, hogy egy kihagyhatatlan vételbe botlunk, de nincs elég pénzünk. Sőt kicsit lepukkant a lakás és nemhogy megvenni nem tudjuk, de még fel is kéne újítani valamiből!