bank

Március 15-én lépett hatályba az új Polgári Törvénykönyv. A változás érinti a lakossági jelzáloghiteleket is. Összeszedtük, a 2014 március 15 után kötött szerződésekben milyen változásokkal találkozhatnak az ügyfelek.

Hitelt felvenni igen komoly döntés. Nem csak arra kell figyelnünk hogyan alakul majd a havi törlesztőnk, de bizony az sem mindegy, hogy mennyi az induló költségünk. Ugye senkinek nem közömbös, hogy 30 ezret, vagy 300 ezret kell előhúzni a zsebből induláskor. Az alábbi írásunkból arról számolunk be, hogy milyen költségekkel számolhatunk a hitelfelvétel kapcsán.

Még élénken élnek az emlékezetünkben az árfolyamrögzítéssel kapcsolatos tavaly novemberi módosítások, ugyanis záporoztak hozzánk a kérdések azzal kapcsolatban, ki, mikor, meddig, és egyáltalán mire jogosult. Idén ismét helyet kap oldalunkon a téma, ugyanis január 1-vel ismét módosult a szabályozás.

Már a múlt év végén elfogadta az Országgyűlés azt a törvénymódosítást, amely többek között a jelzáloghitellel rendelkező adósok hitelkiváltását, és azok törlesztésére vonatkozó árfolyamot hivatott szabályozni. A módosítás következtében már nem csak a lakáscélú hitelekre vonatkozik a középárfolyam alkalmazása, illetve a pénzintézetek ingyenes hitelkiváltást vagy szerződésmódosítást kell, hogy biztosítsanak bizonyos feltételek fennállása esetén. Jelzálog fedezetű hitelek esetében ingyenessé vált a futamidő hosszabbítás.

A legtöbb pénzintézetnél nincs rá mód, hogy devizahitelünket az elszámolás alapját képező pénznemben fizessük. Egyszerű a magyarázat: a magyar lakosság körében nem jellemző, hogy forinttól eltérő devizanemben keletkezne jövedelme, illetve a deviza alapú hitelt forintban folyósítják és abban is kell törlesztenünk