bank

Tegnap jelentették be, hogy az idei közgazdasági Nobel-díjat megosztva Robert Shiller kapja. A neve 100-ból 99,9 magyarnak semmit nem mond, pedig munkássága, tanításai jelentős mértékben hozzájárulhatnak pénzügyeink bölcsebb kezeléséhez. Shiller kitüntetését elsősorban azon munkáinak köszönheti, melyben a befektetési és ingatlan piacokon kialakuló indokolatlan áremelkedéseket vizsgálta. Megmutatjuk, hogy miért fontos ez számodra is.

Szeptemberben minden eddiginél több állampapírt vett a lakosság. A múlt hét végén közzétett statisztika szerint közel 110 milliárd Ft-tal nőtt a magánszemélyek által állampapírba fektetett pénzösszeg. Többet ad az állam, mint a bankok? Az állampírokat nem érinti a kamatcsökkenés? Mi áll a háttérben?

Az elmúlt három negyedév arról szólt, hogy egyre többen választanak befektetési alapot a bankbetétek helyett. A bankbetéti kamatok csökkenésével jó ötletnek tűnhetett akár egy pénzpiaci alapot is választani. Nem is beszélve az abszolút hozamú alapok sokszor bőven két számjegyű hozamairól! De hogyan állnak most a befektetési alapok hozamai? Van-e még 30%-ot is meghaladó teljesítmény?

Egy befektetés esetén két kérdésre kell válaszolnod: milyen hozamszintet célzol meg, és milyen kockázattal lehet azt elérni. Az elsőt általában mindenki tudja, a másodikról viszont sokaknak fogalmuk sincs. Egyáltalán mi a kockázat, hogyan lehet megfogni, és miként néz ki a gyakorlatban? Sokan nincsenek jó viszonyban a matematikával. Nekik szól mostani cikkünk, mert úgy érthetik meg a kockázat fogalmát, hogy nem kell semmilyen képletet megfejteniük!

Létezik egy olyan megtakarítási forma, mely államilag garantált, fix hozamot fizet, adómentes és még támogatást is kaphatsz utána. A lakástakarékról van szó, melynek az állami támogatással számított hozama (akár éves 12-15%) ma már többszörösen meghaladja a bankbetétekben elérhető kamatokat. Ezen megtakarítási forma előnyei nagyon látványosak, mégis jelentős számban kapunk olyan kérdéseket, melyekből az derül ki, hogy sokakat visszatart a döntéstől néhány alapvető információ hiánya. Mai írásunkban ezeket a kritikus kérdéseket járjuk körbe.