bank

Augusztusban 0,2%-kal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban. A rezsicsökkentés hatása még egyelőre kitart, de a jövőbeni kilátások nem ilyen rózsásak: 3%-ig emelkedhet az infláció, míg a jegybanki alapkamatunk várhatóan tartósan 2,1% lesz. Ez azt jelenti, hogy a jövőben hiába kötjük le rövidtávra a pénzünket, reálértéken kevesebbet fog érni a futamidő végén, mint a lekötéskor. Hogy lehet ezt kivédeni? Segítünk!

A lakástakarék mára olyannyira közismert, hogy a bankszámlával rendelkezők körében száz ügyfélből mindössze öt nem ismeri a konstrukciót. Széleskörű felhasználhatóságára való tekintettel egyáltalán nem meglepő, nem beszélve arról, hogy a havi megtakarítással rendelkezők számára továbbra is a legjobb ajánlat 10% feletti hozamával.

Az olvasóink gyakran keresnek meg minket befektetési kérdésekkel. Most egy abszolút hozamú alapba fektető privátbanki ügyféltől kaptunk egy levelet, amiben kifejti az aggodalmait. Mi pedig választ adunk kérdéseire.

Ma már senki nem lepődik meg talán, hogy a bankbetétek feletti kamatok miatt az állampapírok iránti kereslet szárnyal. A meglepő fordulat abban van, hogy most már a 4 és 6 éves lejáratú Bónusz Államkötvénybe áramlik a kereslet kétharmada, mely számszerűen június hónapban 123 milliárd Ft-ot tett ki. Mi indokolja ezt? Vége a rövid távú gondolkodásnak? Miért éri meg minimum 4 évre befektetni? Vagy mégsem kell 4 évre befektetni, hogy többlet kamatot érjünk el?

Az elmúlt időszak kisbefektetői piaca egyértelműen az abszolút alapoktól volt hangos. Sok magánbefektető választotta ezt a befektetési alaptípust, és sok alapkezelő indított újonnan ilyen besorolású alapot. Megnéztük az elmúlt egy éves teljesítményüket és meglepő eredményre jutottunk: az abszolút alapok csak 40%-a teljesítette túl a rövid állampapírok hozamát! A számok ismét azt bizonyítják, hogy jó hozamot kizárólag körültekintő választás révén lehet elérni.