bank

Az ingatlanos portálok kínálatát összevetve az értékesítési tényadatokkal megállapítható, hogy az elmúlt hónapok áremelkedésének eredményeképpen bizonyos ársáv alatti ingatlanok gyakorlatilag elfogytak a fővárosi lakáspiacról. Budán mindössze százból két adásvételit kötöttek 200 ezer forintos négyzetméterár alatt, miközben egy éve még minden ötödiket (18%-át). A pesti oldalon egy év alatt a harmadára olvadva csupán a tranzakciók 5%-át kötötték 150 ezres négyzetméterár alatt, miközben a 400 ezer forintos árszint feletti szerződések aránya 5%-ról 14%-ra ugrott - áll a Duna House júliusi lakáspiaci elemzésében.

Megnyílt a pályázati lehetőség a lakosság számára fűtéskorszerűsítésre, háztartási nagygépek cseréjére, külső nyílászárók cseréjére. Igen ám, de a keret valószínűleg nagyon gyorsan elfogy. Mit tegyünk, ha nem lenne szerencsénk? Ugyan ingyen pénzt mi sem tudunk adni, de összegyűjtöttük hogyan lehet a legolcsóbban megúszni egy-egy lakáskorszerűsítést.

A hitelfelvevők örök dilemmája, hogy a piacon elérhető legalacsonyabb, de gyorsan változó törlesztőrészletű ajánlatot vagy a némileg drágább, cserébe viszont hosszú távon változatlan kiadást biztosító lakáskölcsön mellett tegyék le a voksukat. Mivel a törlesztőrészlet nagyságát a mindenkor aktuális kamatszintek határozzák meg, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy a futamidő során a kölcsön részlete 3 havonta vagy csak 5 évente módosulhat.

Az elmúlt évek negatív tapasztalata a deviza alapú hitelekkel, illetve az MNB alapkamat-csökkentési sorozata új helyzetet teremtett a lakáshitel piacon: megnyitotta az utat a forint hitelek elterjedése előtt. Mielőtt azonban abba a tévhitbe ringatnánk magunkat, hogy a hazai fizetőeszközben felvett kölcsönnek már nincs semmilyen kockázata, akkor nem árt gyorsan kijózanodni. A forintban eladósodni kívánók számára a legnagyobb bizonytalanságot a hitel kamatának és ezáltal a havi törlesztőrészletének emelkedése jelenti! Aggodalomra szerencsére semmi ok, jól megtervezett hitelfelvétel esetén akár 14%pontos kamatemelkedést is elvisel a családi költségvetés.

Mindannyian megtapasztaltuk, hogy az elmúlt években jelentősen megnőtt a lakosság eladósodottsága. Nem voltunk elég körültekintőek? Lazább volt a bankok ügyfelekkel szemben támasztott követelményrendszere? A probléma sokrétű és sok magyar családot érint. A Magyar Nemzeti Bank erre reagálva még 2010-ben kiadott egy tájékoztatót a túlzott eladósodottság kockázatairól. A tájékoztató arra figyelmeztet, hogy hitelfelvételkor óvatosan ítéljük meg hiteltörlesztési képességünket. Csak akkora hitelt vállaljunk be, amelynek terheit egy váratlan esemény (pl. munkahely elvesztése) után is biztonsággal fizetni tudjuk. Az ajánlás után jöhet a konkrét szabályozás!