bank

A magyarok fizetési szokásait felmérő valamennyi kutatásnak két biztos pontja akad: az első, hogy idegenkedünk a bankkártyától, a második pedig hogy imádjuk a sárga csekket. Sokan sokféleképpen próbáltak ezen a beidegződésen változtatni, mindeddig sikertelenül. De mi lenne, ha nem az embereket akarnánk megváltoztatni, hanem ötvöznénk a két módszert?

A legtöbb magyar még meg sem tanulta rendeltetésének megfelelően vásárlásra használni a bankkártyáját, máris egyre jobban terjed az újfajta fizetési mód. Az érintés nélküli kártyák térhódítása megállíthatatlannak tűnik. Elterjedésük gyorsaságának egyelőre semmi szab gátat!

Nem fizetünk a bankkártyával, hanem készpénzt veszünk fel vele. Nem átutaljuk a rezsiköltséget, inkább befizetjük sárga csekken. Nem Interneten bankolunk, inkább órákat töltünk egy bankfiókban. Ez csak néhány példa arra, miért alacsony a magyar lakosság pénzügyi kultúrája. De vajon változhat ez a helyzet valaha?

Nem élnek könnyű időket az önálló kiskereskedelmi vállalkozások Magyarországon. Akármit árulnak is, a tőkeerős multinacionális és hazai vállalkozások támasztotta kíméletlen versenyben kell helyt állniuk. Talpon maradásukhoz olyasmit kell nyújtaniuk vevőiknek, amit a láncok nem tudnak. A non-stop nyitva tartás, vagy éppen a személyre szabott kiszolgálás mellett most egy másik remek lehetőség is nyílt forgalmuk növelésére.

Fizetni kell valamit? Akkor sárgacsekk. A magyarok zöme ezt a fizetési módot választja, holott a ma már többféle korszerűbb fizetési megoldásból is választhatnának. A bankok és a szolgáltatók nagy elánnal népszerűsítik például a csoportos beszedési megbízást, de az csak nem akar elterjedni, a fogyasztók ugyanis idegenkednek tőle. Van azonban egy olyan fizetési megoldás, amelyik nem akarja megváltoztatni a fogyasztói szokásokat, hanem alkalmazkodik azokhoz.