bank

Ebben az évben már biztosan nem csökken tovább az alapkamat, hiszen a Monetáris Tanács idén már nem fog többször ülésezni. Rövid időn belül a tanácstagok többsége újra a csökkentés mellett adta le a voksát, így holnaptól 3 százalék a jegybanki alapkamat.

Tegnap este pontot tett az Országgyűlés a díjmentes készpénzfelvételt érintő kérdésre. Az ún. pénzügyi rezsicsökkentés révén jelentősen (átlagban 400 forinttal) csökkenhetnek a banki költségek, ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a bankok ne érvényesítsék egyéb költségsorokon a kieső bevételt. Valljuk be őszintén, ez elég optimista jövőkép…

Egyre hangsúlyosabb elemként jelenítik meg a lakástakarékok kínálatukban az energiahatékonysági célú épület-felújításokat arra hivatkozva, hogy az elérhető megtakarítási összegek ideálisak megoldást nyújtanak a lakóépületek szigetelésével, nyílászárócseréjével, vagy éppen fűtéskorszerűsítésével kapcsolatos költségek fedezésére. A kérdés, hogy mindez megéri-e? Valóban érdemes-e megtakarításainkat felhasználva akár milliós összeget költeni rezsiköltségeink csökkentésére? A válasz: igen, így az LTP megtakarításból finanszírozva a családi házak hőszigetelése akár 5 éven belül visszaadhatja az árát.

A reggeli cikkünkben említett várakozással ellentétben 0,20 százalékponttal 3,80%-ra módosította az eddig 4%-os jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Ez azt jelenti, hogy az alapkamat módosulása is követi az unortodox gazdaságpolitikát.

A sorban nyolcadik 0,25 százalékpontos alapkamat-csökkentésre reagálva a mai napon két nagybank is módosított lekötött betéti ajánlatain; egyikük a CIB Bank, míg a másik az Erste Bank. Az előbbi esetében 0,5 százalékponttal csökkent a 3 havi akciós betét kamata, míg az utóbbi ennél komolyabb lépésre szánta el magát. Az már különösebb meglepetést nem okoz, hogy a bankok viszonylag hamar változtatnak a kamatokon, de az igen, ha ennek mértéke drasztikus szinteket ölt.