bank

Okostelefon, laptop, táblagép. Egyre több család büszkélkedhet egy vagy akár több hordozható számítástechnikai eszközzel. Ezek a "ketyerék" nem olcsók ugyan, a legtöbben mégsem védik őket. Ha idő előtt tönkremennek, belenyúlunk a zsebünkbe és veszünk egy másikat. Pedig lenne más megoldás is.

Amennyiben pénzügyileg tudatosan szeretnénk viselkedni, alapszabály, hogy ahol csak lehet, szorítsuk le a költségeinket és semmiért se fizessünk a szükségesnél többet. E törekvéseink megvalósításában komoly segítséget jelent az Internet. A világhálón bolyongva nem csupán a számunkra árban legkedvezőbb termékeket, szolgáltatásokat találhatjuk meg, de kényelmesebbé tehetjük az ügyintézést is. Így van ez a lakásbiztosítások esetében is.

Lakásbiztosítás megkötésekor komoly fejtörést okozhat, hogy az milyen káresemények után fizet? Azzal mindenki tisztában van, hogy csőtörés, betörés vagy tűzeset után kártérítés jár. Na de mi van, ha elreped a méregdrága akvárium üvege? Ha a jégeső szétveri a drága kerti bútort? Ha házi kedvencünk drága állatorvosi műtétre szorul? Aligha van olyan ember, aki teljesen át tudja tekinteni, mely vagyontárgyát érdemes biztosítással védeni. Ám erre is van megoldás.

Felmérések szerint az elemi csapások ugyan nagyobb kárt okoznak az otthonunkban, az emberek többsége mégis a betöréstől fél a legjobban. Tanulságos ugyanakkor, hogy e félelem ellenére is milyen keveset teszünk értékesebb tárgyaink védelmére. Az alábbi néhány tanáccsal megnehezíthetjük a betörők dolgát.

Szerencsére a magyar lakások háromnegyedére kötött valamiféle biztosítást tulajdonosa. Ám ez a védelem nem mindig elegendő. Az, hogy mennyit ér egy lakásbiztosítás, csak akkor derül ki, ha megtörtént a baj. A biztosítók tapasztalatai alapján a legtöbb lakás alulbiztosított, baj esetén a károk egy része így nem térül meg. Pedig néhány egyszerű szabály betartásával ez a baj is elkerülhető.