bank

A deviza alapú hitelek vonatkozásában az árfolyamkockázat, az egyoldalú szerződésmódosítás, valamint a vételi és eladási árfolyamok alkalmazása tekintetében hozott ma jogegységi határozatot a Kúria. A döntés értelmében sok minden múlik azon, milyen tájékoztatást kapott a fogyasztó, viszont az eladási-vételi árfolyamok alkalmazása tisztességtelen.

Ma reggel egy euró 302,8 forintot ér. Régen nem volt ilyen erős a hazai fizetőeszköz. Sokan úgy gondolják, hogy épp itt az ideje a jól bevált forintot euróra cserélni. De valóban megéri euróra váltani a pénzünket? Valószínűleg nem, hacsak nem a nyaralásunkhoz van rá szükség. Tanulságok, hogyan kerüljük el a devizaspekuláción a veszteséget.

Minden egyes aktív, dolgozó magyar ember átlagosan félmillió forint állampapír befektetéssel rendelkezik. Ennek ellenére csak nagyon kevesen tudják, hogy mit tehetnek, ha az állampapír lejárata előtt pénzre van szükségük. Mennyit kaphatnak érte? Számít, hogy hol adják el? Elveszítik az időszakra vonatkozó összes kamatot, vagy csak egy részét? Mi történik akkor, ha csökken a kamatszint? Kiderül!

Az ukrajnai zavargások miatt éves csúcsra erősödött a svájci frank az euróval és emiatt a forinttal szemben is. Megijedtek a befektetők és igyekeztek a feltörekvő piacokon lévő befektetéseik egy részétől megszabadulni és pénzüket biztonságos helyre menekíteni. De mit tehet ilyen helyzetben egy devizahiteles?

Mindig is bosszantott, hogy egy külföldről érkező átutalás fogadásakor vételi árfolyamon, míg külföldre indított utalás esetén eladási árfolyamon történik a tranzakció? Nehezen viseled a két árfolyam közötti különbséget? Nem meglepő, hiszen euró esetén ez több banknál is akár 10 forint feletti összeget jelenthet!