bank

Hiába működik több száz kiváló egyetem, a világ leggazdagabb és legbefolyásosabb emberei néhány tucat jó nevű angol és amerikai iskolából kerülnek ki. Ezért egy-egy öregdiák találkozón rendszerint a világ vezető politikusai, bankárai, közgazdászai jönnek össze, és persze átlag feletti ilyenkor a dollármilliárdosok aránya is. Ezért nem meglepő, hogy a legmenőbb iskolák imádják az olyan rangsorokat, amelyekkel bizonyíthatják, remek befektetés kifizetni a csillagászati összegű tandíjakat.

Sokan magukat a szegényeket, a náluknál rosszabb körülmények között élőket okolják saját sorsukért, mondván, nem osztják be a pénzüket, nem tesznek félre, és amennyi eszük van, még hitelből is a legdrágábbat és a legveszélyesebbet veszik fel, amit ha nem tudnak fizetni, hamar elúszik az a kevés is, amijük még van. Egy kísérlet szerint ez nem véletlen, ugyanis az anyagi problémák miatti stressz egyértelműen rontja az ember kognitív képességeit, amelyekre pedig égető szükségünk volna ahhoz, hogy összeszedjük magunkat. De mit tehetünk ebben a helyzetben?

Egy átlagos megtakarítónak 25 éves korától keresete 28%-át kell félretennie ahhoz, hogy semmi se tudja megingatni időskori anyagi biztonságát, egy amerikai tanulmány szerint. Magyarországon ez havi 45 ezer forintot jelentene, azok számára viszont, akik optimisták a jövőjüket illetően, ennél kevesebb pénz is megteheti. Hogy mekkora az a minimum összeg, amivel nyugdíjas éveinket nyugodtan élhetjük le, és mindehhez milyen eszközök állnak rendelkezésre, kiderül az alábbiakból!

Mit tegyünk, ha a nyugdíjhoz közeledve megtakarításaink hozamát növelni szeretnénk, ugyanakkor nem szeretnénk kockázatot vállalni? Egyáltalán lehetséges ez? Van magas hozam kockázat nélkül? Nyugdíjas éveink életminősége szempontjából egyáltalán nem mellékes, hogy ezeket a kérdéseket feltegyük, és megfelelő választ kapjunk rájuk. Az alábbiakban utánajárunk a dolognak, és megmutatjuk, mi a követendő stratégia, ha nyugodt és anyagilag rendezett időskorra vágyunk.

Az autóvásárlás sokáig luxusnak számított és még ma sem mondhatjuk, hogy a bárki számára elérhető. A használtautó piacon azonban már akár néhány százezer forintért is hozzá lehet jutni egy-egy alkalmi vételhez. Sokan így nem is egy autó megvásárlásától ódzkodnak, hanem annak fenntartási költségeit sokallják. De vajon tényleg annyival többe kerül ez, mintha a tömegközlekedést használnánk? Az alábbiakban utánajárunk ennek és megnézzünk, kinek éri meg autót fenntartani, és ki az, aki sokkal jobban jár, ha inkább a tömegközlekedést választja. És, ami még fontosabb: meghatározzuk, mennyit kell fizetnie egy aktív életet élő családnak akkor, ha saját autót tart, illetve akkor, ha inkább a tömegközlekedést választja.