bank

A megtakarítási számláknál egyelőre nincs nagy verseny a bankok között

A sima banki lekötéseknél jóval magasabb kamatot lehet kapni a megtakarítási betétek után. Ez derült ki legfrissebb piaci körképünkből, amelyben a 13 országos lefedettségű bank által kínált megtakarítási betéteket vettük górcső alá. Egy éves időtávon jelenleg 5,07 százalék a legmagasabb bankbetéti kamat, míg megtakarítási betétben 6,26 százalék is elérhető bizonyos feltételek teljesülése esetén. A megtakarítási betét rugalmasabb konstrukció a lekötésnél, hiszen a "feltörése" általában csak egy havi kamat elvesztését eredményezi. Ebben a konstrukcióban jelenleg még nincs akkora verseny a bankok között: az első öt helyen négy bank osztozik, ebből 2 kettő a fiatalokat célozza meg ajánlatával.

Egy érdekes OECD statisztikára bukkantunk a hétvégén. Az összeállítás azt vizsgálja, hogy a lakosság mennyit takarít meg a számára rendelkezésre álló jövedelemből. A 2012-es év meglehetősen szomorú képet fest a magyar megtakarítási hajlandóságról: kevesebb, mint fele a nemzetközi átlagnak, mindössze 2,4%.

Több mint 500 milliárd forint sorsát követtük nyomon az előző írásunkban. Nyolc hónap alatt, a tavaly augusztusban megindult jegybanki kamatcsökkentési hullám óta ugyanis ekkora összeg áramlott a befektetési alapokba. Megnéztük, mik voltak a legkeresettebb alapok. Most megmutatjuk, mit vettek azért a hiányzó 150 milliárdért, ami az előző cikkünkből kimaradt. Olyan népszerű alapokról olvashatsz, mint a részvény- vagy tőkevédett alapok.

A bankbetéti kamatok hónapról-hónapra csökkennek. Ezzel párhuzamosan a befektetési alapokba folyamatosan áramlik a pénz: csak az idei év első két hónapjában több mint 200 milliárd forinttal nőt az állományuk. A befektetési alapok világa ugyanakkor a legtöbb ember számára meglehetősen ismeretlen. Melyiket válaszd a Magyarországon elérhető több mint ezer befektetési alap közül? Mi alapján tudod meghozni a döntésed? Természetesen ebben is segítünk néhány jó tanáccsal!

Hazánkban a "cash is king" (a készpénz a király!) kifejezés különösen is igaz. A magyar lakosság kiemelkedően sok készpénzt tart szinte egész Európával szemben, ami közel 127 milliárd forintnyi éves szintű kamatveszteséget termel! A tranzakciós adó úgy tűnik erre az arányra csak rásegített, hiszen 2012 végén közel háromszor akkora mértékben nőtt a lakosság által készpénzben tartott vagyon, mint a korábbi három évben. Hogy ez miért is rossz? Ami készpénzben van, az biztosan nem kamatozik!