bank

Többször beszámoltunk a BNP Paribas kiemelkedő 3,6%-os ajánlatáról. Jövő hét szerda azonban véget vet ennek: szeptember 23-tól 3% lesz a bank által nyújtott legnagyobb kamat. Aki viszont még ez előtt köt le 10 millió forint feletti összeget, annak még a futamidő végéig 3,6%-on kamatozik a pénze. Akinek nincs ekkora lekötendő összege, az is csak szerdáig 3,2%-ot a banktól.

A bankok által kínált betéti kamatok jelentősen visszaestek az elmúlt években. De mi mozgathatja ezeknek a nagyságát? Ki dönthet arról, hogy a kamatszint növekedjen vagy csökkenjen? És egyáltalán, miért kell változnia a kamatoknak? Az alábbiakban mindez kiderül, sőt, még az is, hogy egy nem olyan régen 1,6%-on lekötött betét nem feltétlenül hoz kevesebbet, mint egy néhány évvel ezelőtti 7%-os ajánlat.

A brókerbotrányokat és a globális pénzügyi világ bizonytalanságait látva senki nem lehet meglepődve azon, hogy a magyar megtakarítók többsége az alacsony kockázatú eszközöket, a bankbetéteket és az állampapírokat preferálja. De, ha választanunk kell a kettő közül, vajon melyikkel járunk jobban? Az biztos, hogy kockázat szempontjából hasonló a két eszköz, de mi a helyzet például a kamatokkal és a költségekkel? Az alábbiakból minden kiderül!

A megtakarítások kiválasztása mindenkinek a saját személyes preferenciájától és nem csak a vagyon nagyságától függ. Az elvárt hozam nagysága, a vállalt kockázat mértéke és a pénz hozzáférhetősége alapvetően meghatározza, melyek azok a megtakarítási formák, amelyek egyáltalán szóba jöhetnek. Az alábbiakban megnézzük, mit is jelentenek ezek a tényezők, és azt is megvizsgáljuk, hogyan viszonyulnak ezekhez a magyar megtakarítók legnépszerűbb megtakarítási formái, az eszközök, amelyekben közel 7 500 milliárd forintot tartanak jelenleg, vagyis a bankbetétek.