bank

Kétséget kizáróan, ha lakásra gyűjtünk, akkor a legjobb megoldást a lakástakarékok adják az állami támogatásnak hála. Ráadásul egy lakáscélra több szerződést is köthetünk, ami nem is jöhetne jobb pillanatban. Csak az összehasonlítás kedvéért: 3 szerződéssel már 6 év alatt egy 12 milliós lakás felét összegyűjthetjük és akkor még hitelt nem is vettünk fel. Kár lenne nem lecsapni rá.

Legalábbis péntektől már két hitelminősítőnél is befektetésre ajánlott kategóriába tartozik az ország. Mit jelent ez neked? Olcsóbb lesz a kenyér hiteled, vagy csak a befektetéseid fognak jobban teljesíteni? Jobb hely lesz-e Magyarország ezek után?

Mivel a lakástakarék után járó 30%-os állami támogatás egyszerre csak egy szerződésedre jár, sok családban vonják be a megtakarításhoz a gyermekeket is. Ugyanis többszörözhető a kedvezmény, amennyiben eltérő családtagoknak kötsz szerződést, és a megtakarítás lejáratakor költhetitek egy lakásra a családon belüli lakástakarékokat. De hogyan történik a felhasználás, ha kiskorú a kedvezményezett?

Abban az esetben, ha alacsony kockázatú megtakarításban gondolkozunk, akkor alapvetően két lehetőségünk van: a bankbetét és az állampapír. Az állampapír előnye jelenleg a bankbetéttel szemben tagadhatatlan, akár több százalék is lehet a hozamkülönbség, ami alapján nem meglepő, miért lett ilyen népszerű a lakosság körében. Azonban felvetődhet a kérdés, vajon a kamatkülönbségen kívül miben tér el a két megtakarítási forma? Következő cikkünkből minden kiderül.

Lakossági állampapír vásárlásával a mai alacsony hozamok közepette is kedvező ajánlatra tehetünk szert, azonban bizonyos költségek miatt ez sem annyi amennyinek látszik. Az értékpapírszámlánk fenntartása is pénzbe kerül, de emellett az is további költséggel jár, hogy hozzáférjünk a befektetésünkhöz. A következő cikkünkben bemutatjuk azokat a járulékos költségeket, amit mindenkinek ismernie kell, aki állampapír befektetésen gondolkozik, vagy már rendelkezik vele.